A nagykátai új zsidó templom 1905. szeptember 27-én került felavatásra és egészen 1944-ig templomként funcionált. A II. világháború és a zsidók kitelepítése miatt sokáig gazdátlanul állt, majd 1955-től vétel útján került a tulajdonjog a Földművesszövetkezetek Járási Központja javára. Az átvétel katasztrofális következményekkel járt. Az épületről elbontották az összes jellegzetes elemet: a fiatornyokat, a bejárati ajtókat, a díszes ablakokat. A belsejét kétszintesre alakították: az emeleten irodákat, a földszinten éttermet létesítettek Park Étterem néven. Az eredmény: egy jellegtelen kockaépület az 50-es évek stílusában.
Az étterem az 1960-as évek végén megszűnt, emeletén a szövetkezet bazársori új székháza felépültéig működtek még az irodák. Az „Aranyszarvas” étteremnek a város központjában való megnyitása, vele szemben a Bazársor legszélső traktusának az emeletráépítése során létrejött új irodaház azt eredményezte, hogy egy ideig üressé vált az egykori templom erősen átalakított épülete.
Miután a tulajdonjog nem változott, az irodák és az étterem kiköltözése után bútoráruház, egyik felében kocsma lett az egykoron vallási célokat szolgáló épület. A 102 négyszögöles alapépítmény és a 130 négyszögöles udvar utolsó tulajdonosa 1999. szeptember 15-től az Oktáv Üzletlánc Ipari és Szolgáltató Rt., valójában a korábbi tulajdonos ÁFÉSZ jogutódja lett. Az épület 15 éve üresen áll. A környékbeli gyerekek céltáblájaként ablakait betörték.
A képeket most is a Nagykátai Emlékek oldalról kölcsönöztük a szöveget pedig a Basa László írásából ollóztuk össze, melyet teljes terjedelmében a Tapiokultura.hu oldalon lehet elolvasni.
itt lenne az ideje a felújításának mert nagyon szép volt
Döbbenetes milyen példája ez az emberi butasàgnak rombolásnak…
Szomorú történet… Miért nem csinálnak belőle szállodát? Egy város, ahol pazar fürdő van, de csak csekély szálláslehetőség, az is magánkézben… Szívesen töltenék ott néhány napot nyaranta, ha lenne közepes árfekvésű szálláshely…
Szomorú történet… Miért nem csinálnak belőle szállodát? Egy város, ahol pazar fürdő van, de csak csekély szálláslehetőség, az is magánkézben… Szívesen töltenék ott néhány napot nyaranta, ha lenne közepes árfekvésű szálláshely…
Bocsánat! Egy kicsit téves a forrás, -a Park étteremmel kapcsolatban!!!-ugyanis,1970-ben,sőt még egy pár évig éttarem-ként üzemelt!!!!!
A Park étteremről a forrás ,téves,ugyanis 1970-ben,-még étteremként üzemelt !!!!! /lehet,hogy szólni kellene a Basa tanár úrnak ,-mert így nem hiteles /
Az írás címében helyesen van idézőjelbe téve a „zsidótemplom” szó, hiszen ilyen ma már nincsen, csak a nagykátai emberek szavajárása hívta a zsinagógát így. Helyesen használja a kifejezéseket Basa László is írásában (Tapiokultura.hu).
Mindenekelőtt tisztázni kell: a zsinagóga nem templom! (Ezt még gyakran maguk a zsidók is tévesen mondják.) A templom az a hely, ahol a papok áldozatot mutatnak be. Hasonlóan más ókori vallásokhoz, a zsidó papok (kohanim) is elsősorban állatáldozatot mutattak be és a templomba csak ők léphettek be. Az Első Templomot i.e. 900-as években Salamon király építtette Jeruzsálemben. Ezt az i.e. 500-as években Nabukodonozor babiloni uralkodó lerombolta, ám a babiloni fogságból hazatérő zsidók felépítették a Második Templomot, amit Heródes király jelentősen kibővített. A rómaiak azonban 70-ben lerombolták, csak a nyugati külső fala maradt meg, a Siratófal, mely azóta a létező legszentebb hely a zsidó vallásban. A Második Szentély lerombolásával az áldozatbemutatás végleg megszűnt.
Miközben a papok áldoztak, a köznépben természetesen megvolt az igény, hogy ő is kapcsolatban legyen valamilyen formában Istennel (különösen egy olyan szigorú vallásban, mint a zsidó). Ez a kapcsolatteremtési forma pedig az ima. Komolyabban szervezett keretek közé a babiloni fogság idején került, hiszen templom híján idegen földön nem mutattak be áldozatokat. A fogságból hazatérők – és persze még inkább a diaszpórában maradók – megtartották frissen kialakult szokásaikat: rendszeresen összegyűltek imádkozni. És itt találjuk a zsinagóga funkcióját, amit kiválóan kifejez annak héber neve (a zsinagóga görög szó): bét haknesszet – a gyülekezet háza. A Második Templom lerombolása után – mikor tehát már az ima lett a legfontosabb istentiszteleti mód, az áldozatbemutatás helyett – a zsinagóga még nagyobb jelentőséget nyert. Sőt – mivel a Templom lerombolásával a zsidó állam is megszűnt létezni – a világban szétszóródott zsidó közösségek központjává a zsinagógák váltak.
http://zsidosag.gportal.hu/gindex.php?pg=21567974