Több millió magyar nem akarja beoltatni magát koronavírus ellen

Átfogó kampányba kezdett az online térben az elmúlt hetekben az egészségügyi dolgozók apraja-nagyja. Orvosok, nővérek, ápolók, különböző egészségügyi szakemberek teszik közzé véleményüket a Covid-19 oltással kapcsolatban, szinte mind ugyanazzal az állásponttal: oltassuk be magunkat, lehetőleg minél előbb.

Nem maradtak ki ebből a Tápió-vidék szakemberei sem. Néhányan objektíven, pro és kontra érveket felsorakoztatva írnak az oltásról, azonban több helyi szaktekintély is egyenesen önzőnek és felelőtlennek nevezi az oltást beadatni nem kívánókat.

Az egyoldalú, buzdító kampány azonban nem tűnik népszerűnek az átlagemberek körében: még mindig jóval többen vannak, akik nem élnének az oltás lehetőségével. Miért is van ez így?

Ha röviden akarjuk vizsgálni a kérdést, az elutasításban három tényező játszik főszerepet: a bizalmatlanság, a félelem és a politika. Az egyik leggyakoribb érv az oltás elleni fellépésre, jöjjön az bármilyen csoportból, a túl rövid- sokak szerint elhamarkodott- elkészülési idő.

Ezen kívül több szakember szerint a tömeges elutasítást a megfelelő kommunikáció hiánya okozza. Bár egyre több információ elérhető a világhálón, azok szerintük nem teljeskörűek, sok esetben nem megbízhatóak.

Lehetne ezen változtatni, ha a megfelelő csatornákat, mint a közmédia tv-csatornái, rádiói, újságjai a propaganda helyett minőségi, érthető és megbízható tájékoztatást adnának – mint ahogy teszik ezt rajtunk kívül szinte minden országban.

Nem mindegy a döntés meghozatalakor az sem, hogy melyik vakcináról beszélünk. Az orosz és kínai oltások iránt sokkal nagyobb a bizalmatlanság, mint nyugat-európai társaival szemben.

Ezeket az oltásokat az Európai Unió nagy része elutasítja, de legalábbis kétséggel kezeli, Magyarország azonban már meg is kapta az első nagyobb orosz vakcinaszállítmányt. A kormány kommunikációjában rendíthetetlenül népszerűsíti a keleti oltásokat.

A hazai kutatóintézetek hónapok óta folyamatosan mérik fel az oltási kedvet a lakosság körében. Több társadalmi réteget vizsgáltak az elmúlt hónapokban, és megállapították többek között:

  • a fiatalok között nagyobb az elutasítás, mint az idősek között
  • az érettségizettek között nagyobb az elutasítás, mint a diplomások között
  • a vidékeik között nagyobb az elutasítás, mint a budapestiek között
  • a nők között nagyobb az elutasítás, mint a férfiak között

Ebből látható az, hogy az elutasítás nem egy-egy társadalmi réteghez kötött, nagyon vegyes a vélemények eloszlása.

Az Európai Unió tagállamai között Magyarországon az egyik legalacsonyabb az oltási kedv. Ennek a statisztikának nem tesz jót az sem, hogy a kormány ellenséget kreál mindenkiből, aki nem kíván élni az oltással.

Ha ellenségeskedés és támadás helyett azzal foglalkoznának, hogy hitelesen tájékoztassák a lakosságot, az oltási kedv nagyon hamar megugorhatna, és sokkal előbb véget vethetne a járványnak.

Forrás: telex.hu

MEGOSZTÁS