Fennállásának talán legnagyobb lehetőségét szalasztotta el Nagykáta

 

Interjú Botka Sándor önkormányzati képviselővel

Néhány hét, és véget ér az  ötéves önkormányzati ciklus, október 13-án pedig kezdődik az új. Ennek apropóján kértük Botka Sándort –  aki a nagykátai képviselő-testület egyik legrégebben hivatalban lévő tagja -,  hogy értékelje az elmúlt öt évet.

HK: Mióta tagja pontosan a testületnek?

BS: 2002 óta, azaz tizenhét éve.

HK: Az igen hosszú idő, vélhetően rengeteg tapasztalatot szerzett ezalatt. Tudta ezt hasznosítani az elmúlt ciklusban?

BS: Valóban hosszú idő, és ezalatt négy polgármesterrel dolgoztam együtt. Mivel az utóbbi három ciklusban a képviselő testület fideszes többségben volt, akik szinte mindennemű együttműködéstől elzárkóztak, így viszonylag korlátozott lehetőségeim voltak.

HK: Dorner Gábor polgármester nemrégiben egy interjúban ennek az ellenkezőjét állította, szerinte az ellenzéki képviselők nem éltek a lehetőséggel.

BS: Sajnos a polgármesternek öt év nem volt elég ahhoz, hogy markáns, együttműködő vezetővé váljon, leginkább pártjának érdekeit helyezte  a város, az emberek  érdekei elé. Úgy tűnt döntései bizonytalanok, leginkább az alpolgármestere tanácsait követte.

HK: Nem a testület hozta a döntéseket?

BS: Az elmúlt öt évben egyetlen önálló bizottsági ülés nem volt. Az előterjesztett  anyagok nem kerültek a bizottságok elé, csak egy összevont bizottság tárgyalhatta, szakmai résztvevők nélkül. A fideszes képviselők  pedig értelmezés nélkül támogatták, sok esetben azt sem tudták miről szavaznak.

HK: Ebben az esetben  valóban nem sok lehetősége maradt az ellenzéki képviselőknek. Ön  egyáltalán tehetett valamit  a város fejlődésének érdekében?

BS: Az elmúlt években elképzeléseim alapján és irányításom mellett, a strand és a vasút közötti területen létrehoztunk egy fóliás és szabadföldi kertészetet, ami a mai napig több közfoglalkoztatott-nak ad munkát, és bevételt termel az önkormányzatnak. Beszereztük a hozzá való eszközöket, és egy igazán jó közösséget kovácsoltunk össze a semmiből, azzal az Akantisz Miklós volt VGSZ vezetővel, aki azóta  – mivel ő sem értett egyet a módszereikkel –  már kegyvesztett lett a Dorner-Tóth párosnál.

Ezen kívül szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a testületi üléseken én voltam az egyik, aki legtöbbet véleményezte a beterjesztett napirendi pontokat. Többen  talán nem vették igazán komolyan képviselői munkájukat, vagy egyszerűen csak nem volt véleményük, de többnyire nem is  szóltak hozzá az aktuális témákhoz. A  fideszes képviselők szinte nem is, vagy csak igen ritkán mertek véleményt alkotni leginkább csak szavaztak. Más kérdés, hogy javaslataim túlnyomó többségét azonnal lesöpörték az asztalról.

HK: Szó volt róla, hogy minden ellenzéki képviselőtől jövő javaslatot azonnal lesöpör Dorner Gábor az asztalról. Mondana erre egy példát?

BS: Tavaly novemberben pályázati kiírás jelent meg kerékpárutak építésére. Mivel  nem rendelkeztünk tervekkel, kapkodva és tervezetlenül beadtunk egy pályázatot, a Penny Markettől a református templomig, a Rossmantól pedig a temető sarkáig meglévő járda, valamint a Clarionig meglévő kerékpárút újra-aszfaltozására. Sajnos ez a Tápióig már nem hosszabbítható meg tervek hiányában. Ugyanígy kimaradt az Egreskátáig építendő szakasz, mivel a városfejlesztési koncepció kidolgozásával megbízott alpolgármesternek öt év nem volt elég hozzá, hogy elkészíttesse az ide vonatkozó terveket.

HK: Mi volt a javaslata ezzel kapcsolatban?

BS: A novemberi ülésen kértem Dorner Gábort, hogy a következő, decemberi ülésre terjessze elő az Egreskátáig és a Tápióig terjedő szakasz megtervezésre vonatkozó javaslatomat. Ez meg is történt, napirenden is tárgyaltuk, de Gábor leszavaztatta a fideszes képviselőkkel.

HK: Mivel indokolta ezt?

BS: Azt a választ kaptam, hogy 3 millió forintba kerülne ez a tervezés, ennyire kapott ajánlatot tervezőtől (amit később kérésemre megmutatni nem tudott). Neki, nekik ennyit nem ért meg az Egreskátára kerékpározók biztonsága. Ezután újból kértem, hogy tárgyaljuk újra a témát, erre Dorner Gábor kijelentette, hogy amíg ő a polgármester, addig nem támogatja az Egreskátára vezető kerékpárút építését.

HK: Az előbb már utalt arra, hogy vélhetően előre megkapták az alpolgármestertől, miben, hogyan kell szavazniuk. Lehetséges, hogy ezért nem indul újra néhány jelenlegi fideszes képviselő?

BS: Elképzelhető. Vélhetően számukra is vállalhatatlan az elmúlt 5 év hozzá nemértő, a várost óriási veszélybe sodró városvezetésnek asszisztálni. Nyilván vannak olyan emberek a Fideszben is, akiben van némi tisztesség és önkritika.

HK: Rossz döntéseket, várost veszélyeztető vezetést említett. Pedig  azért volt némi fejlődés. Bölcsőde, utak épültek, óvoda újult meg, kerékpárút épült, intézmények szigetelése valósult meg. Ezek azért eredmények, nem?

BS: Természetesen igen, és ezeknek nagyon örülök. Egy dolgot azonban ne felejtsünk el! Ezek a beruházások Európai Uniós támogatásból készültek! Egyszerűen azért, mert erre volt pályázati lehetőség. Érdemes azonban megnézni, hogy pl. Szentmártonkátán vagy Nagykátán milyen minőségben épültek meg ezek az utak, az beruházások pedig mennyibe kerültek.

HK: Azt mondja, hogy nem jelent előnyt, hogy egy település vezetése fideszes vagy nem?

BS: Egyáltalán nem. A környékbeli településeken hasonló, vagy még nagyobb arányban jutottak állami forrásokhoz, mint Nagykáta. Legjobb példa erre Tápiószentmárton, ahol a jelenlegi polgármester kétszer győzte le a fideszes jelöltet, a település fejlesztései mégis szárnyalnak.

HK: Mi lehet ennek az oka?

BS: A nem „pártkatona” településvezetők lobbiznak, elmennek a végsőkig  a településükön élők érdekében. A fideszes polgármestereknek pedig leszólnak a pártközpontból, hogy ennyit kaptok! Ők kénytelen ebbe belenyugodni.

HK: Ezek kemény szavak…

BS: Lehet, de sajnos ez a valóság.

HK: Ez sajnálatos és érthetetlen. Mint ahogy a városban terjedő szóbeszéd az elszalasztott ipari parkról is. Igazak ezek a pletykák?

BS: Sajnos ez nem pletyka. Egy szintén uniós pályázati lehetőség keretében a miénkhez hasonló nagyságú és adottságú városok építhettek – szinte önerő nélkül – ipari parkokat, melyek lehetőséget teremtethettek volna vállalkozások tömegeinek megtelepedni. Nagykáta is a kiválasztottak között volt, mindössze a területet kellett volna biztosítani. Adott volt a Clarion és a Tápió közötti terület. Azonban egy szűk nagykátai vállalkozói csoport hasznot akart húzni a terület eladásából (amiről vélhetően a vezetés is tudott), így a koncon való marakodásban kifutottunk a pályázati határidőből. Sajnos azóta megtudtuk, hogy az első nagy cég, ami ide települt volna, jelenleg Tápiószentmártonban építi az eredetileg Nagykátára tervezett gyárát.

HK: És ha beindul, oda is fizeti az iparűzési adóját Nagykáta helyett, ami ugyancsak a település fejlődését segíti. Ez esetben azonban Nagykáta helyett Tápiószentmártonét.

BS: Szomorú, de így van. Véleményem szerint Nagykáta ezzel elszalasztotta a fejlődés egyik legnagyobb lehetőségét és az emberek életkörülményeinek javítását, a munkahely teremtést! Egy ilyen környezeteben, mikor van egy fideszes országgyűlési-képviselőnk, aki vidékfejlesztésért felelős államtitkár (ma már csak volt)  , van egy másik, magas pozícióban lévő  nagykátai, – aki  vidékfejlesztési pénzek elosztásáért felelős kormányhivatal vezetője, (ma már ő sincs a pozíciójában)  –  nem mellesleg mindkettő  az alpolgármester barátja –  sokkal több támogatást lehetett volna hozni a városnak. Éjjel- nappal  lobbizniuk kellett volna a minisztériumokban, minél több beruházást, fejlesztést megszerezni a város részére.

A  ciklus elején én magam javasoltam, hogy vegyen a testület Tóth István alpolgármesternek egy felcsúti focibérletet, hogy minél többet forgolódhasson befolyásos körökben. Akkor kinevettek ezért. Most itt az eredmény. Beruházások helyett egy csődbe vitt várost hagynak az utódaikra.

HK: Mi várható, és mi lenne a jó Nagykátának október 13-a után? Van jelenleg 3 polgármesterjelölt is…

BS: Hogy mi várható, nehéz megítélni, remélem, hogy a választók megfelelően értékelik az elmúlt öt évet.                        Dorner Gábor, mint polgármester bemutatta, mire (nem) képes csapatával. A város vagyonát felélték, eddig még meglévő kapcsolataik is megszűntek  mostanra, az államtitkárunk már nem államtitkár, a kormányhivatal vezetője sincs  pozíciójában. Így a csekély felsőbb szintű támogatás esélye is megszűnt. Nem ő a megoldás egy ilyen helyzetben, ha marad, nagyon nehéz évek jönnek. Van egy ambiciózus, fiatal, önjelölt kihívója, Szabó Ákos, aki, bár szándékai jók, semmilyen háttérrel, kapcsolatokkal, vezetői tapasztalattal nem rendelkezik. Nem ismeri a város működését, és jelenleg nem hajlandó senkivel együttműködni a város jövője érdekében. Így felelőtlenség rá szavazni, hiszen minden rá adott szavazat elvesztegetett, és Dorner Gábor hatalomban maradását segíti.  Amennyiben a későbbiekben  saját személyes ambíciója elé helyezi a közösség érdekét, hasznos előmozdítója lehet a helyi közéletnek.

HK: Akkor nincs is olyan jelölt, aki végre az asztalra tudna csapni, és rendet tenni? Nincs olyan jelölt, aki a saját érdekét félretéve képes lenne a város érdekeit képviselni?

BS: Soha nincs végleg elvesztett helyzet, de ahhoz, hogy Nagykáta a fejlődés útjára lépjen, egy egészen más szemléletű városvezetőre van szükség. El kell felejteni, hogy ki milyen párttal szimpatizál, az is másodlagos, hogy „ősnagykátai” vagy sem. Egy a fontos:

  TISZTESSÉGGEL, BECSÜLETTEL DOLGOZZON A VÁROSÉRT!

Én jelenleg egyetlen ilyen embert látok:                                    dr. Csókás Andrást, aki felkészült, a biztonság, a tisztesség és a rend polgármesterjelöltje és akit minden ellenzéki párt és több civil szervezet is támogat. Ő mondta:

          „Nem a városból, hanem a városért szeretnék élni!”

Én hiszek neki, és  bízom benne, hogy vele Nagykáta esélyt kap a felzárkózásra.

 

MEGOSZTÁS