A tápiószecsői laktanya története

Tavaly novemberben ünnepelte a tápiószecsői laktanya fennállásának 60. születésnapját. Egy ilyen kerek évforduló apropóján érdemes visszanézni a múltba és megismerni a laktanya történetét.

Kezdetek, megalakulás

Az alakulat l954. november 24-én a MN VKF 0045/1954. számú parancsa alapján Tápiószecsőn, a Tüzérparancsnokság alárendeltségében alakult.
A megalakulás 1955. januárban fejeződött be. Az alakulat a 14. Tüzér Fegyverszertár elnevezést kapta, majd 1956-tól 14. Tüzér Fegyverbázis névén az MN Fegyverzeti Csoportfőnökség alárendeltségébe tartozott.
Alapfeladata volt:
A hagyomány tüzérségi eszközök (lövészfegyverek, légvédelmi- és tábori lövegek) tárolása, csapatoknak való kiadása, huzamos tárolásra való előkészítése.
A megalakuláskor 31 fő hivatásos tiszt, 18 tiszthelyettes kapott beosztást, a sorállomány létszáma 64 fő volt, polgári dolgozót 148 főt foglalkoztatott az alakulat, így a létszám: 261 fő volt.
Alapító parancsnok: Hegegy Mihály őrnagy.
A bázis területe 215 katasztrális hold, nagy részben erdő, kisebb részben mezőgazdasági művelésű területen került felépítésre, a Bács megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében.

csapatzászló adományozása

Az építkezés még folytatódott 1955 és 1956-ban is, de a raktárak feltöltése 1954. november végén, december elején megkezdődött, majd 1955-ben folytatódott. 1955. év végéig 400 vagon anyag lett beszállítva a raktárakba.
A megalakításkor az alábbi létesítmények épültek meg:
– parancsnoki, kapuügyeletesi, étkezde, konyha, hidroforház, őrszázad épületei és 34 db raktárépület.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc során az intézet állománya igyekezett megóvni a tárolt fegyverzeti eszközöket, azonban a túlerővel szemben a fellépés nem hozott megfelelő eredményt, hiszen az intézetnél tárolt eszközök nagy része kikerült a tárolóhelyekről.
Az 1956-os eseményeket követően jelentősen megnövekedett a tárolt eszközök mennyisége, mivel az összes lövészfegyver és tüzérségi löveg az alakulathoz került bevonásra, a karbantartás után az újjászervezett alakulatok részére került kiadásra.
Az alakulat munkájában jelentős fejlődés 1961-től kezdődően következett be, amikor végrehajtásra került az MN 5431 budapesti (Timót utca) Fegyverszertárnak az MN 5624-hez való áttelepítése. Az állomány többsége, illetve a készletében lévő anyagok a bázishoz kerültek.
1966. július 01-től a bázis MN száma 7215-re változott.

23.

1954-től-1989-ig

1956 decemberétől az alakulat hatásköre kibővült a beérkező eszközök bevizsgálásával, majd 1958 közepétől alkatrészcserés lövegjavítással.

 Az 1960-as évek elejétől megjelenik a kis- és közepes javítás a hagyományos fegyverzeti eszközöknél, valamint a különböző típusú meteorológia tűzvezető, közel- és távolfelderítő, vadászirányító és magasságmérő lokátorok, valamint az optikai eszközök, műszerek tárolása illetve bevizsgálása. Az új feladatokkal megnövekedett a személyi állomány létszáma közel 30 százalékkal, illetve szükségessé vált a tárolótér kapacitás zárt- és nyitott barakktárolók létrehozása.

csapatzászló adományozása1

Megalakult az ellátó-gazdálkodási osztály, amely a fenntartási anyagok megrendelését, beszerzését és kiadását is végezte. Az átvételi-bevizsgáló osztály feladata az eszközök levétele, bevizsgálása, illetve elvégezte a technikai kiszolgálás feladatait is. Az ésszerű gazdálkodásra való áttérés miatt létrehozták az adatrögzítő osztályt és üzembe helyezték az R-11 típusú számítógép rendszert. A technikai eszközök dokumentációjának biztosítására pedig dokumentáció szerkesztő osztály jött létre.

aranykoszorus brigad 1973

Az intézetnél a fegyverzeti szakemberképzés 1966-ban a Kiképző Központ létesítésével indult. Ekkor kezdődik meg a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek és egyetemi előfelvett sorállomány képzése. 1973. szeptember 01-től a Fegyverzeti Szolgálatfőnökség alárendeltségében megalakult Tápiószecsőn a Fegyverzeti Kiképző Központ (MN 7856), melynek alárendeltségébe tartoztak a békéscsabai (MN 7856/A) és a székesfehérvári (MN 7856/B) tagozatok is. A kiképzési feladatkör 1976-tól – a békéscsabai iskola diszlokációja miatt – bővült a hivatásos tisztek, tiszthelyettesek fegyverzeti továbbképzésével. Ezzel a hivatásos állomány létszáma 25 százalékkal lett magasabb. Megépültek a tanépületek és az új parancsnoki épület. A kiképzés feltétel rendszerében 1976-tól ugrásszerű fejlődés következett be, ekkor kezdődött meg a kiképző állomány fiatalítása, több egyetemi képesítésű oktató került a szakterülethez. Intenzíven megkezdődött az oktató állomány szakmai felkészítése, helyben és állami oktatási intézményekben is. Az oktatás színvonalát emelve törekedtek korszerű oktatástechnikai berendezéseket beszerezni és saját állománnyal is legyártatni: oktató tablók, számítógépek, videó eszközök, oktató-feleltető berendezések, az alapképzéshez szükséges szerszámgépek. 1986. szeptember 01-től kiegészítő követelmény lett a kétéves tiszthelyettesképzésben a szakközépiskolai érettségire való felkészítés alapozása.

Sorallomany6

Kiképzés terén a kezdeti 30 fős létszám 1989-re elérte a 115 főt, a központ évente mintegy 40-50 fő tiszthelyettest bocsájtott ki.

1984-ben elsőként került megalakításra a Tiszthelyettesképző Szakközépiskola, mely elektro- és mechanikai műszerész alapvégzettséget biztosított. Jelentősen segítette az oktató- és kiképző munkát az a háttér, amelyet az intézet javítóműhelyei, szakemberei és a meglévő eszköztára biztosított.

Kezdetekben a javítási területen csak karbantartás és tartós tárolásra való felkészítés feladatait végezték. Majd 1958-ban megkezdődött a tüzérségi lövegek alkatrészcserés javítása. A Fegyverszertár diszlokációját követően beindult a fegyverzeti eszközök teljes körének üzemszerű javítása, éves, negyedéves és havi tervek alapján. Így például:

– 76 mm könnyű ágyú állagmegóvó javítása (havi 20-22 db),

– 122 mm tarack állagmegóvó javítása (havi 15 db),

– PPS géppisztoly (havi 400-450 db),

– 57 mm páncéltörő ágyú (havi 15 db).

Sorallomany5

A hagyományos fegyverzeti anyagok javításához hasonlóan dinamikusan fejlődött a rádiótechnikai anyagok javítása, bevizsgálása. A korszerűbb gyártás-javítás az 1970-es évek közepétől indult be, melynek során megkezdődött az új technológia eljárások (fémszórás, szemcsefúvás, fémragasztás, stb.) alkalmazása, alkatrészcsere helyett beindult a felújítási tevékenység és az ehhez szükséges technológia eljárások kidolgozása. A javítás minőségét nagymértékben növelte a korszerű felületvédelmi eljárások (foszfátozás, beégető festés, korszerűbb festékanyagok) alkalmazása.

Sorallomany2

Az élet-, szolgálati- és munkakörülmények javítása érdekében az 1970-es évektől folyamatosan új létesítmények kerültek kiépítésre: szolgálati lakások, ABC és szolgáltatóház, óvoda, játszótér, külső- és belső sportkombinát, javítási-tárolási és oktatási épületek, infrastruktúra bővítése, melyben nagy szerepet vállaltak az alakulatnál nagy számban működő brigádok.

Az intézményi munka elismeréseként a szentmártonkátai Kossuth MGTSZ 1983-ban csapatzászlót adományozott.

1990-től-2014-ig 

1990-től a szabad kapacitások kihasználásával az üzem profiljába eső tevékenységre fókuszálva az alakulaton belül vállalkozás keretében Vadászbolt üzemelt, ahol vadászati kellékeket, vadászfegyvereket, önvédelmi pisztolyokat és lőszereket árusítottak. Ennek során széleskörű kapcsolat alakult ki a határőrséggel, rendőrséggel és a település vezetésével.

A MN 7215 az 1990-es évek elején három részre szakadt.

Sorallomany

1990-ben a GERECSE-II szervezési feladat kapcsán a javító szervezet kivált, a megmaradt szervezet neve MH Fegyverzettechnikai Ellátó Központ, majd 1991-ben felveszi a „Tápió” előnevet. A kivált szervezeté pedig MH Fegyverjavító Üzem. 1992-ben a GAMMA-I program keretében a szakközépiskola önállóvá vált: MH Elektronikai- és Mechanikai Műszerész Tiszthelyettesképző Szakközépiskola néven működött.

A kiképzési osztály összevonásra került a szakközépiskolával, feladataik kiegészültek a tartalékos tiszt,- és tiszthelyettes, valamint a sorállományú katonák alábbi felkészítésével: optikai műszerész, lövészfegyver és aknavető szerelő, tábori lövész és sorozatvető szerelő, lőszer és robbanóanyag technikus, valamint lokátortechnikus.

1991-ben első alkalommal megszervezték a nemzetközileg is elfogadott hegesztő (ív- és lánghegesztés) és számítógép kezelői tanfolyamokat. A 1991/92-es tanév folyamán utolsó alkalommal került kiképzésre a sorállomány optikai inframűszerész és lövegszerelő szakon. Az iskola keretein belül megszűnt az eddigi tartalékos tiszt- tiszthelyettesképzési forma, viszont megmaradtak az ismeretkiegészítő és továbbképző szaktanfolyamok. Az intézmény működése során különböző képzési formák kerültek bevezetésre: 4+1, 3+2, 1+1, 2+1. A növendéki állomány kötelezően – számukra tervezett – formaruhában járt az oktatásokra. Az 1994-ben kiadott alapító okirat alapján az iskola megnevezése MH Fegyverzettechnikai Honvéd Szakközépiskola. A hadsereg csökkentés részeként megszűnt az MH Fegyverzettechnikai Honvéd Szakközépiskola, az MH logisztikai főigazgató 109/1999 számú intézkedése alapján, jogutódjaként az MH Budapesti Katonai Szakképző Iskola és Kollégium folytatta a tiszthelyettes utánpótlás képzését.

Sorallomany4

A laktanya őrzés-védelmét a sorállomány helyett 1991 októberétől polgári fegyveres biztonsági őrség végezte. Az őrzóna technikai őrzésvédelmi rendszerrel (ÖV-5) lett ellátva.

Az 1990-es években tetőzött a tudományos technikai forradalom, melynek hatására rohamos fejlődés következett be a javítás minőségének és mennyiségének vonatkozásában.

Lerövidült a haditechnikai eszközök elavulásának ideje, nőttek a fejlesztésükhöz szükséges ráfordítások, tervezési és próbaidőszakok, kiképzési ráfordítások és a fenntartási költségek. Az ellátó központ végezte a hagyományos fegyverzeti eszközök és anyagok – lövészfegyverek, aknavetők, tábori lövegek, légvédelmi lövegek, páncéltörő lövegek, sorozatvetők, optikai és elektronoptikai bemérő berendezések, lokátortechnikai eszközök, műhelykészletek és szerszámgépek beszerzését, tárolását, csapatok ellátását, valamint szakági selejtezését és értékesítését.

Ez a szervezet végrehajtotta továbbá a MH készletében lévő eszközök és anyagok mozgásának és állapotának követését számítástechnikai rendszeren keresztül. Ugyanezen eszközök központi javítását – a lokátortechnikai eszközök kivételével, az MH Fegyverjavító Üzem hajtotta végre.  Mindkét szervezet szakmai tevékenységét az MH Fegyverzettechnikai Szolgálatfőnökség határozta meg. A fegyverzeti eszközök beszerzése főként hazai üzemektől (FÉG, DIGÉP, MOM), valamint a volt szocialista országoktól (Oroszország, Románia, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia) történt. A beszerzéseknek, a GERECSE és GAMMA átszervezéseknek valamint a munkásőrség megszűnésének köszönhetően az intézményben tárolt anyagok mennyisége csaknem duplájára (1660 vagon) nőtt. Ez a Magyar Honvédség akkori vagyonának 20 százalékát képezte. Az ellátás rendszere tervszerű, évi két alkalommal a csapatok igénylése alapján, helyi vételezéssel történt.

Az ellátási folyamat során a központ hajtotta végre a szükségletek számvetését, igények összesítését, ellátási tervek készítését, okmányolását, az anyagok kiadásának előkészítését, átadás-átvételét és a szállítás megszervezését. A folyamat részeként történt a javításra váró eszközök mozgatása, szerződések megkötése, javítás utáni komplettírozás. A selejtezések és értékesítések során az alakulat jelentős bevételre tett szert.

Sorallomany3

Az ellátó központ fénykorát az 1990-es évek végén érte el, amikor szervezeti változás következtében az alakulat alárendeltségébe került 2. számú Inkurencia Tároló Raktár Marcali, Rakétaraktár Nyírtelek, Lőszerraktárak Hajdúsámson és Táborfalva. Szakmai elöljárója lett az Izsák, Kapoly és Pusztavacs településeken lévő katonai alakulatoknak. Az integrációval bővült a feladat a lőszertechnikai, rakétatechnikai és mérésügyi eszközök ellátásával, a működésükhöz szükséges alkatrészekkel, javító-karbantartó anyagokkal. Plusz feladatként jelentkezett a Magyar Honvédségben inkurrenssé vált haditechnikai eszközök kezelése. Ezen feladatokat a területi szervekkel együtt 712 fő hajtotta végre.

2000 októbere újabb szervezeti változást hozott az alakulat életében. Nyolc katonai szervezet – köztük a MH Tápió FVTEK – jogutódjaként megalakult az MH Haditechnikai Ellátó Központ, mátyásföldi parancsnoksággal.

Sorallomany1

Az önálló irányító tevékenység elvesztését követően már végrehajtó feladatkört látott el, mint MH HTEK Fegyverzettechnikai Raktár (Tápiószecső). A HTEK 17 végrehajtó szerve 11 helyőrségben települt, a közel 1100 főből, Tápiószecsőn 134 fő teljesített szolgálatot. Ez a létszámcsökkentés az előző évekhez képest 81 százalékos csökkenést jelentett. Feladatköre leszűkült a hagyományos fegyverzeti és lokátortechnikai eszközök tárolására, ellátására. Szintén szervezeti változás következtében a MH FVJÜ felszámolásra került. Feladatkörének kisrészét a MH HTEK FVTR (lövészfegyverek bevizsgálása, szükség szerinti javítása és melegműködtetése) nagy részét pedig a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő Zrt-ék vették át.

Őrzésvédelem tekintetében is komoly változás történt, mivel a saját biztonsági őrséget felváltotta a HM EI Zrt. által biztosított őrség, 29 fővel.

2007 márciusától megalakul az MH Logisztikai Ellátó Központ, az MH Haditechnikai Ellátó Központ és az MH Hadtápanyag Ellátó Központ jogutódjaként. Az ellátó központ zászlóalj szintű végrehajtó szerveként megalakul az 5. Raktárbázis, 94 fővel, melynek két szervezeti eleme volt: helyben a Fegyverzettechnikai Raktár, Esztergom-kertváros helyőrségben a Kiképzéstechnikai Raktár.

bevetésre készen

Az 5. Raktárbázis alaprendeltetésből fakadó feladatai: MH szintű fegyverzeti,- lokátor,- rakéta,- és kiképzéstechnikai eszközök készletének tárolása, ellátása, részleges javítása és inkurrencia kezelése. A Magyar Honvédség létszámcsökkentésének egyenesen arányos következménye a haditechnikai készletek csökkentése is. Tápiószecsőn ez a folyamat a 2005 évtől hatványozottan felgyorsult.

Az eszközök korszerűsítése és a NATO tagsággal járó haditechnikai eszközök kompatibilitása megkívánta a technikai eszközök cseréjét. Az elavult, illetve feleslegessé vált technikák részben más állami szervekhez, részben pedig értékesítésre kerültek.

tanevnyito

A 2007 évtől a tápiószecsői laktanyából mintegy 85584 haditechnikai eszközt, 4,5 millió db alkatrészt és mintegy 670 000 kg hulladékot szállítottak el.

A rakétatechnikai eszközök 2007-ben kerültek átszállításra Nyírtelekről.

2010-ben végrehajtásra került az esztergomi Kiképzéstechnikai Raktár diszlokációja Tápiószecsőre.

tanevnyito2

2012-ben újabb szervezeti változás miatt megszűnt az 5. Raktárbázis. Tápiószecsőn objektumparancsnokság jött létre, a már meglévő két raktár mellé újonnan alakult a Szerszám Raktár, melyet az FVTR profilozott anyagaiból, páncélos-és műszaki raktár anyagainak összevonásával hoztak létre. A raktárak szakmai irányítását az MH LEK üzembentartási osztályai látták el.

A törzsmunkát ellátó elemek: hadművelet, ügyvitel, személyügy, logisztika, illetve a fegyverjavító műhely állománytábla szerint közvetlen a mátyásföldi elemekhez tartozott, de munkavégzésük Tápiószecsőn történt (kihelyezett állomány).

2013. június 24-től az MH Logisztikai Ellátó Központ és az MH Veszélyesanyag Ellátó Központ összeolvadásával megalakult – szintén mátyásföldi irányítással – Az MH Anyagellátó Raktárbázis és ezen belül a végrehajtók: a bázisparancsnokságok. A kihelyezett állomány visszakerült a Bázisparancsnokság (Tápiószecső) állománytáblájába.

2014. november 24-én a kerek évforduló adott alkalmat arra, hogy a bázis állománya megvalósíthassa régi álmát, a csapatmúzeumot. A helyi nyugállományúak klubja, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a bázis állománya közös munkája eredményeképpen avathatták fel az emlékhelyet.

IMG_2678

Cikkünkhöz köszönjük a segítséget Bognár Tamás őrnagy, helyőrségparancsnoknak és Fejősné Baranyi Jolán zászlósnak.

MEGOSZTÁS

18 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Köszönöm Gyula hogy megosztottad itt voltam katona,szuper laktanya sok olyan fegyver volt a kezembe amit soha az életbe nem laàtik többet ilyen közelröl.A nagy kedvencem a Gepárd M3 14,5 mm-el!!!

  2. Én 1967 – 1969 között voltam itt 24 hónapig. Fiatal voltam, kibirtuk. Nekünk még patkós bőrzsizmánk volt kapcával és posztó ruha ill. posztó köpeny.

  3. Van itt valaki olyan aki 1982 februártól, 1983 augusztusig volt ? Én a törzsszázad ellátó szakaszánál teléjesítettem a 18 hónapot Lázár zls. elvtárs helyetteseként. Csorba százados volt akkor a század pk. Szerencsére az egyik fényképen kovács zls. is látható, aki akkorivóban az őrszázad parancsnoka volt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here